Lángmadár

Tényleg nem könnyű megtalálni a megfelelő könyvet és bevallom, most sikerült elbizonytalanodnom, látva a sok negatív kritikát, de örülök, hogy kitartottam és elolvastam ezt a science fantasy YA regényt. Az Árnyak és jelek rezonált velem, általa egy olyan világba csöppentem, amiben érdemes volt elmerülni, és a története is magával ragadott.

Veronica Roth regénye két fiatal sorsát követi egy olyan galaxisban, ahol minden ember kap egy előre megírt sorsot, és ahol az „áram” nevű titokzatos energia különleges képességekkel ruházza fel az embereket. A Noavek- és a Kereseth-gyerekek sorsát követjük egy széthúzó, ellenséges világban, ahol a hatalom ára a fájdalom, a túlélés feltétele pedig az áldozat. Cyra teste fájdalmat sugároz, Akos pedig kénytelen egy olyan családot szolgálni, amely elvette tőle mindazt, amit szeretett. Miközben különböző oldalon állnak, lassan mégis egymásban találják meg azt, ami emberré tesz és ami talán képes megtörni az előre megírt sorsot.

Első benyomás

Az elrabolt Kereseth-testvérek nehézségei, Cyra és Ryzek tragédiája magával ragadott. Ó igen, Ryzek is csak egy áldozat. Lehet gyűlölni, de én nem tudtam. Veronica Roth gondoskodott háttértörténetről és megmagyarázta, miért lett ilyenné ez a Noavek-fiú. Lehet vitatkozni, ki az igazi kegyetlen, a Noavek család, Sifa Kereseth, Vas vagy maga az írónő, aki szemérmetlenül áldozza be karaktereit és senkit sem kímél. Nem egy unalmas tündérmese, ahol mindenki pompában él egy fényes palotában; ez a történet egy kegyetlen világot tár elénk, ahol küzdeni kell a túlélésért úgy, hogy mindenkinek meg kell hoznia az áldozatait. Az anyának, a testvérnek és a gyermeknek is. Mindenkinek van vesztesége, mégis harcolnak tovább, teszik a dolgukat és túl akarják élni.

– Te szélsőségesen akarod megítélni az embereket. Rossz-e vagy jó, megbízható vagy megbízhatatlan – mondtam. – Megértem. Úgy könnyebb. De az emberek nem ilyenek.

Cyra és Akos

Mennyire nem tökéletes nő ez a Cyra Noavek! Nem szép lány, hiszen árnyak borítják a testét, sötéten örvénylenek rajta félelmet keltve, és a jelek a karján megannyi fenyegető halál. Parányi kis lelke pedig elzárva a magas falak mögött, mert retteg attól, hogy bántania kell másokat és saját magát is megsebzi. És mégis van egy fiú, aki meglátja benne a szépséget, megtalálja benne azt, amit szeretni lehet még akkor is, amikor…

Milyen megpróbáltatás lehetett Akos békés kis gyermeki természetének, hogy meg kellett tanulnia gyilkolni! Élnie a Noavekek között, akik meggyilkolták apját, szolgálni Ryzeket, aki Eijah-ból egy üres, manipulált bábot csinált. Tükörbe néznie minden elkövetett gyilkosság után és felvésni magára a jeleket a halálokét, amik az ő lelkén száradtak. És mégis képes volt szeretni, nem vált vadállattá, tette, amit parancsoltak neki, de ugyanolyan sérült volt legbelül, mint Cyra - és ezen a ponton találkozott a két karakter.

A kapcsolatuk pedig olyan, mint két üldözött lélek találkozása: elsőre idegenek, valami mégis ismerős bennük egymás számára. Érezhető, hogy a sors egymásfelé sodorja őket, de marad a távolság, amit nem tudnak áthidelni. Éreztem, hogy működnek együtt, de hiányoztak az őszinte pillanatok, az igazán fontos, kimondott szavak. Talán azért, mert a világ túlnőtt rajtuk, mert az események átcsaptak a fejük fölött, vagy mert az írónő éppen annyit adott, amennyit feltétlenül kellett.

…az, ami most vagyok, nem kell, hogy állandó állapot legyen. Talán megváltozom. Talán most is változom éppen, pusztán azáltal, hogy hiszek abban, hogy képes vagyok rá.

Világépítés - íróknak kötelező olvasmány

Kedves amatőr írók! Ezt a könyvet tankönyvként kellene olvasni. Roth világépítése példaértékű. Különböző kultúrák, ételek, öltözködés, vallás - minden réteg pontosan kidolgozott. Él a háttér, nem csak létezik.

Veronica Roth galaxisában nemcsak új világokat kapunk, hanem teljes kultúrákat, szokásokat, hiteket. A Shotet rítusok, az áram jelenléte, a sorsok kijelölése mind-mind egy olyan univerzum részei, amely egyszerre működik logikusan és hat a lélekre. A világépítés a szereplők belső térképének része, nem érződik díszletszerűnek, bár különösnek, szokatlannak mondható, de ettől működik igazán.

Minden bolygónak saját kultúrája, szokásrendszere és hitvilága van és mindez él, lüktet, hat a szereplőkre, döntéseikre, múltjukra és jövőjükre.

A Shotet és a Thuvhé népe élesen különbözik, nemcsak a nyelvük, ruházatuk vagy rituáléik miatt, hanem mert teljesen másként viszonyulnak az élethez, halálhoz, fájdalomhoz és a sorshoz is. Roth aprólékosan kidolgozza ezeket a különbségeket: a Shotet gyászjelek például nemcsak esztétikai elemek, hanem mély kulturális jelentést hordoznak. Ezek a részletek teszik életszerűvé a világot, ami már többé nem háttér, hanem élő rendszer.

Az „áram” jelenléte egyfajta spirituális energiaként járja át ezt az univerzumot, egyszerre hatalom és rejtély. Képességeket ad, de súlyos árat is kér. Ez nem a klasszikus értelemben vett „szupererő”, hanem egy sorsszerű teher, ami a szereplőkön nyugszik, néha összetörve őket.

És ott van még a sors, mint központi elem. A kijelölt jövő, amelynek csak néhány kiválasztott ismerheti meg az irányát. Ez önmagában is feszültségforrás: mihez kezdesz azzal, ha tudod, mi vár rád? A karakterek folyamatosan ezzel küzdenek, próbálják elfogadni, megváltoztatni, elmenekülni előle vagy egyszerűen csak túlélni.

Ez a világ tényleg sokkal több, mint díszlet. Ez egy olyan tér, ahol a fájdalom, hit és remény kéz a kézben jár. És pont ettől válik hihetővé. Ismerőssé. Emberivé.

Nevek, nyelvezet, és egy kis döccenő

Engem is zavartak a nyelvtörő nevek és kifejezések. Ez nálam gyakori akadály a sci-fikben. Szeretem, ha úgy különleges egy név, hogy közben gördul is. Az „áram” és „áramfolyam” kifejezést sem tudtam megemészteni, magamban inkább az „áramlás” szót használtam. Így már jobban el tudtam képzelni azt a kék energiát, ami a világépítés alapjául szolgál.

Volt egy logikai hiba, ami bántott. A sorsok kihirdetése után veszélybe kerülnek a gyerekek, a szülők mégis hazaviszik őket? Ez szerintem gyenge láncszem. Túl egyszerű és kiszámítható.

Ajánlás

Veronica Roth kegyetlen, de következetes. Szereplői nem hősök, hanem túlélők. És valahogy ez sokkal emberibb. Az írónő neve sokaknak a Beavatott-trilógiát jelenti, de ebben a könyvben egy sötétebb, érettebb hangon szólal meg, és éppen ez emeli új szintre.

Az Árnyak és jelek a kedvencem tőle, sötétebb, keményebb, de mélyen emberi.

Ajánlom azoknak, akik nem félnek belemerülni a fájdalomba, hogy megtalálják benne a reményt.

Nem tudhatod, hogyan fog rád találni a sorsod, és nem tudom én sem. De addig is, bármi lehet belőlünk.

KÖNYVADATLAP

Veronica Roth

Árnyak és jelek

Regény/YA/sci-fi

462 oldal

Ciceró

Egy rejtélyes áram által átjárt galaxisban mindenki különleges adománnyal születik.

CYRA a shotet nép fölött uralkodó kegyetlen zsarnok húga, akit áramadománya fájdalommal és hatalommal ruház fel. A bátyja a képességeit kihasználva az ellenségei kínzására kényszeríti a lányt, ám Cyra nem csupán fegyver a testvére kezében: szívós, fürge és eszesebb, mint ahogy azt a zsarnok sejtené.

AKOS egy földműves és egy orákulum nagylelkű fia Thuvhe fagyott bolygójáról, akinek hűsége a családja iránt nem ismer határokat, és akit különleges áramadománya védelmez. Miután Akost és fivérét ellenséges shotet katonák ejtik foglyul, kétségbeesetten küzd azért, hogy a testvérét kimenekítse – kerüljön bármibe.

Akos Cyra világába kerül, és az országaik és családjaik közti viszály leküzdhetetlennek tűnik. Vajon segítenek-e egymásnak túlélni, vagy elpusztítják egymást?

Az Árnyak és jelek Veronica Roth lenyűgöző története a barátság – és szerelem – erejéről egy váratlan adományokkal teli galaxisban.