Kadono Eiko: Kiki, a boszorkányfutár

2025. június 22.
Kadono Eiko: Kiki, a boszorkányfutár

Egy hétköznapi boszorkány 


Kiki éppen tizenhárom éves, amikor útnak indul. Boszorkány, de egyébként olyan, mint egy hétköznapi kamasz, nem a világ megmentésére készül, csupán felfedezni szeretné azt. A családi hagyományokat követve elindul a világba, hogy megkeresse saját városát, ahol praktizálhat és megkezdheti önálló életét. Ez az ifjúsági regény az útkeresésről, a felnövésről, beilleszkedésről szól. Kadono Eiko meséje kedves, humoros és emberléptékű. Kiki történetét nem azért szeretem, mert elképesztő fordulatokat tartogat, hanem mert ismerős érzésekről mesél: magányról, reményről, a saját utunk kereséséről. 

Cozy fantasy 


Nem lehet elmenni amellett, milyen szerethetően otthonos ez a regény. A pékség illatai, a macska jelenléte, a város ritmusa mind hozzájárulnak ahhoz a „cozy” hangulathoz, amitől az ember legszívesebben bekuckózna olvasás közben egy bögre teával. Magam is vágyom rá, hogy egy olyan ember fogadjon az új helyen, ahova érkezem, mint O-Szono, aki még csak kezdő az anya-szerepben, de gondoskodik Kikiről, támogatja és segít neki felépíteni az életét. Otthonos érzés elmerülni ebben a lassabb, figyelmesebb világban, ahol az udvariasság, a kíváncsiság és a jó szándék éppolyan fontos, mint a seprű a boszorkánynak. 

Kiki és Dzsidzsi, a társ 


Amikor egy boszorkánynak lánya születik, keres egy kölyök macskát, hogy a két kicsi együtt nőjjön fel, hogy társak legyenek és értsék egymás nyelvét. Személyes kedvencem Dzsidzsi, Kiki fekete macskája, aki végtelenül hiú, de imádom a humorát. Van benne valami mélységesen emberi, ahogy ragaszkodik az otthonossághoz,  fura elképzeléseihez és a hasmelegítőjéhez. Még ha közben morog is. 
 
Kiki karakterében különösen megkapó az, ahogy a hibáival együtt is fejlődik. Amikor eltörik a seprűje, nem adja fel, hanem újragondolja, és beépíti a régi egy darabját az újba. Ez a rész nemcsak a praktikumról szól, hanem szép szimbóluma annak is, hogyan vihetjük magunkkal a múltunk hasznos részeit az újrakezdésbe. Modern boszorkány, aki nem mutat érdeklődést a régi praktikák iránt, valami egyedit keres és meg is találja, amikor megérkezik a tengerparti városba és vállalkozásba kezd. 

Ez az a fajta finom írói gesztus, amitől a Kiki több lesz, mint gyerekkönyv: személyes útkeresésről mesél, a maga csendes és kedves módján. 
 

 Könyv vs. Ghibli 


Sokan a Ghibli-anime révén ismerik Kikit; én is ott találkoztam vele először és azonnal beleszerettem a történetbe. Hayao Miyazaki gyönyörű filmje valóban életre kelti a repülés szabadságát, a barátság erejét és a folyamatot, ahogy egy kislány elindul a felnőtté válás útján.. Ám a film és a könyv hangsúlyai különböznek: az animében Kiki egészen más küldetéseken vesz részt, és sokkal nagyobb hangsúlyt kap a pacifista belső utazás, az önbizalom elvesztése és újraépítése, míg a regény inkább a praktikus mindennapokra, az önállóság apró lépéseire és a közösségbe való beilleszkedésre helyezi a fókuszt. 

Míg a Ghibli-változat sokkal erősebben koncentrál a belső vívódásra és az önmagunkba vetett hit kérdésére, és egy romantikusabb, líraibb hangulatot áraszt, addig a könyv földközelibb, derűsebb és praktikusabb. Kiki kevesebbet vívódik, inkább kísérletezik, téved és tanul. A regény mintha azt mondaná: nem baj, ha nem vagy tökéletes, az is elég, ha haladsz és keresel
 

Mese mindenkinek 


A Kiki, a boszorkányfutár nem csak gyerekeknek szól. Sőt, talán felnőttként még többet ad: emlékeztet arra, milyen volt először albérletbe költözni, saját döntéseket hozni, vagy csak egyszerűen elindulni egy úton, amit senki nem készített elő nekünk. 

Ez a könyv a finom varázslatok regénye; a süteményillat, a macskanyávogás és a szellőben repülő seprű mögött valójában egy nagyon is emberi történet lapul arról, hogyan találjuk meg helyünket a világban. 
 

Ajánlás 


Aki a történetet hozzám hasonlóan a Ghibli-animéből ismerte meg, annak érdekes élmény lehet a könyvet olvasni. Az anime színesebb, álomszerűbb, a könyv viszont sokkal hétköznapibb, de mélyebb rétegeket érint. Mások a próbák, más a világ hangulata, de a lélek ugyanaz: egy fiatal lány, aki helyet keres magának a világban. És ha szeretted a Ghibli változatát, ez a könyv olyan lesz, mint egy régi ismerős másik arca. Ha nem ismered, de vágysz valami könnyed, szívet melengető olvasmányra, amely mégis értéket hordoz, akkor is szívből ajánlom. 


KÖNYVADATLAP



Kadono Eiko: Kiki, a boszorkányfutár
Kadono Eiko
Kiki, a boszorkányfutár (Kiki, a boszorkányfutár 1.)
Regény/Meseregény
208 oldal
Ciceró


ISMERD MEG A JAPÁN GYEREKKÖNVET, AMELY MIJAZAKI HAJAO RAJZFILMJÉT IHLETTE!
Kiki, a kis boszorkány sosem futamodik meg a kihívások elől. Amikor betölti tizenharmadik évét, a boszorkányhagyománynak megfelelően útra kel, hogy egy új városban telepedjen le egy évre. Amikor Kiki Koriko tengerparti városába ér, biztos benne, hogy szívesen fogadják majd, ám a helyiek bizalmát nehezebb elnyerni, mint képzelte. Hűséges és pimasz macskájával, Dzsidzsivel az oldalán Kiki új barátokra lel, és megtanulja, hogy a varázslat a leghétköznapibb helyeken is virágozni képes. Kadono Eiko elbűvölő gyerekkönyve, melyben a mágia és a mindennapi élet bája keveredik, most Mayer Ingrid fordításában először olvasható magyarul.
Kadono Eiko csaknem kétszáz mű szerzője. Számos elismeréssel tüntették ki, köztük a Hans Christian Andersen-díjjal, a Kiki, a boszorkányfutár pedig az IBBY kiemelt műveinek listájára is felkerült. Japánban, Kanagava prefektúrában él.

Megjegyzések

Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések