Hunyorogva fordította el a fejét a tolakodó fény elől. Az ébredés utáni első érzék fájdalmas tapasztalat volt pihenni vágyó szemének. Talán mégsem olyan jó dolog ez a reggel – gondolta, miközben feltornázta magát ülőhelyzetbe – Egy kávé azért jólesne, hogy könnyebben kezdődjön a nap.

Töprengve simított végig arcán, sercegett tenyere alatt a több napos borosta, amiről eszébe jutott, talán előbb borotválkoznia kellene. Az egész heti munka egy kissé leamortizálta, ideje rendbe szednie magát.

A tükör előtt állva eszébe jutott a férfi, akivel előző nap golfozott az Éden nevű pályán. Fárasztó nap volt, de eredményes. Ismét alkotott valamit.

Elégedett volt az elmúlt héten nyújtott teljesítményével, bár az Állat- és Növénykert-projekt kissé nagyszabásúra sikeredett, de végül is megbirkózott a feladattal. Szerette a munkáját, bár kicsit magányos volt. Egész héten egy teremtett lélekkel nem találkozott, egészen tegnapig. Ádám és az ő felesége… Mi is a neve? Nem lényeges, a nőkkel mindig csak a baj van!

Befejezte a reggeli szertartást a fürdőszobában, majd átballagott a konyhába. Bekapcsolta a kávéfőzőt, és fogott egy bögrét, amin az Éva felírat díszelgett. Meglepetten bámult rá. Ezt meg ki hagyta itt? Talán az a nő tegnap, a golfozás utáni grillpartin.

A bögrét megtöltötte a frissen lefőtt, gőzölgő kávéval, majd kilépett a teraszra. Nagyot szippantott a friss levegőből és felnézett a kéklő égboltra. Milyen jó hely ez a világ! Bár a csillagok ragyogását jobban kedvelte, de azt azért el kellett ismernie, a legjobb dolog mégis csak ez a fekete lötty. Az egész környéken ő készítette a legjobb kávét.

Visszament a szobába, majd fogta a kis táblácskáját és kiakasztotta az ajtó kilincsére:

Munkaszüneti nap

Micsoda remek ötlet! Ezt meg kell ünnepelni... egy újabb bögre kávéval.

Ez a novella a moly.hu-n futó Merítés állandó pályázatára készült. Március hónapban a zsűri első helyezettel díjazta. Hívószó a Biblia volt.