Kedvenc könyves családjaim

Izgalmas történetek és felejthetelen karekterek. De mi a helyzet a teljes családdal, azokkal, akik néhány napra, hétre életed részeivé válnak? Megismerünk olyan családokat, amelyeknek mi magunk is szívesen a tagjai lennék, sőt, egy-egy történetnek a lelkét is adják. Ebben a bejegyzésben olyan könyves családokat gyűjtöttem össze, akik hatással voltak rám, szórakoztattak vagy inspiráltak. 

Owens lányok 

Ha így hirtelen nem mond semmit ez a név, akkor Sandra Bullock és Nicole Kidman párosa talán segíthet. Ők játszották Alice Hoffmann: Átkozott boszorkák című regényének lánytestvéreit a filmváltozatban. Ahogy lenni szokott, a könyv mindig mélyebb, mindig egy kicsit több, mint amit a filmben képesek megmutatni. 

Az Owens család lánygyermekei mind boszorkányok és mind szerencsétlenek a szerelemben. Gillian és Sally közvetlen közelről tapasztalják meg, hogy a szerelem milyen gyötrelmeket okoz azok életében, akik a nagynénjeikhez fordulnak segítségért, szerelmi kötésért, vagy felejtésért. A lányok megfogadják, hogy nem lesznek szerelmesek és soha nem hagyják, hogy egy férfinak legyenek kiszolgáltatva. De a nagy lángolás őket sem kerülheti el. Amikor pedig kezd egyre kezelhetetlenebbé válni egyikük kapcsolata, a nővérek együtt próbálják megoldani a helyzetet. Visszatérnek a családi fészekbe és az eddig élt összes Owens nők által ismert régi praktikákat veszik elő, hogy elsimítsák a dolgokat. 

Weasley család 

Nyilván nem hagyhattam ki őket, sokan is vannak, és mindenkinek van kedvenc Weasleyje. Nekem Molly és Ron az abszolút favoritom. Kicsit úgy vagyok Ronnal, mint Csavardi Samuval: nélküle a főhős képtelen volna végigjárni az útját. De a Weasley család nélkül is sokkal színtelenebb lenne ez a történet. Az Odúról nem is szólva, ami az igazi otthont testesíti meg. 

Mindannyian szeplősek, vöröshajúak és kedvelik a muglikat. Ők azok, akik az elfogadásra tanítják a Harry Potter sorozat ifjú olvasóit. Bár szerény körülmények között élnek, mégis vonzó, meleg otthonuk az a hely, ahova mindannyian vágyunk betekinteni. Ők képviselik az összetartozást, a családi szeretetet és a támogató közeget, akik Harry mellett állnak a nehéz időkben is. Attól ilyen szerethetőek, hogy nem népszerűek vagy tökéletesek akarnak lenni, hanem valóságosak. 

Benneték 

Mrs. Bennet alig várja, hogy férjet találjon a lányainak. Közönséges vielkedése miatt a környék fiatal férfiait inkább lebeszélik arról, hogy Bennet-lányokat vegyenek feleségül. Ezzel a lányok esélyei igencsak csekéllyé váltak, hogy vagyonos férjeket fogjanak maguknak. Ám amikor új bérlő költözik a szomszédos bírtokra, felbolydul az élet a Bennet-házban. 

A Büszkeség és balítélet az egyik legnépszerűbb klasszikus, ami még a Z-generációt is meghódította. A Bennet család közel sem tökéletes, sőt, ilyen össze nem illő embereket egy házban ritkán találunk, mégis működik a köréjük írt történet. Mr. Bennet felelőtlensége és Mrs. Bennet butasága miatt az egész család jövője halálra ítéltetett. Bár fejcsóválva figyeljük mindennapjaikat, mégis szórakoztató életük magával ragad és izgatottan figyeljük, hogyan alakul a sorsuk. 

March lányok 

Louisa May Alcottot a kiadója kérte fel, hogy írjon egy könyvet, ami lányoknak szól. A Kisasszonyok hatalmas siker lett, amelynek alapjait az írónő saját gyermekkori élményei ihlették, és ezzel Jo March személyében egy újfajta hősnő született meg, a vadóc fiús lány típusa. 

A March család szerény körülmények között él, míg az apa háborúban szolgál tábori lelkészként. A négy March nővér és édesanyjuk családi életét követhetjük nyomon, a mindennapoktól a különös kalandokig. Az összetarás és a családi szeretet, a családi egység a legfontosabb számukra. Jo karaktere kicsit nagyobb hangsúlyt kap, ő az új fajta nőtípus, akivel könnyen lehet azonosulni, aki öntudatosan építi jövőjét a férfiak uralta világban. Megfigyelhetjük a lányok felnőtté válását, akik az "amerikai lány" más-más aspektusát jelenítik meg. 

Ingallsék 

A farm, ahol élünk szintén sokak kedvence, de itt is el tudom mondani, hogy bár a filmsorozat sok fiktív epizódot kapott, a könyvek több olyan információt tartalmaznak, amit szívesen láttam volna a képernyőn. 

Az Ingalls család nem fél a kihívásoktól, gyakran költözik a jobb megélhetés reményében, házakat építenek és hagynak el, mire végre megérkeznek egy De Smet nevű településre, aminek az alapításában is részt vesznek. Itt ismerkedik meg Laura és Almanzo, itt látogatja meg őket Alden tiszteletes és Mr. Edwards, akiket a lányok és szüleik a szívükbe zártak. Van egy házuk a városban és egy farm a városon kívül, amit küzdelmes munkával igyekeznek megtartani. 

Bridgerton és Featherington család 

Az új generációs családregények zászlóvivője a Bridgerton sorozat, aminek sikerült meghódítania az olvasókat. Szeretném azt mondani, hogy a könyv sokkal jobb, de ez esetben személy szerint arra szavazok, hogy a filmes széria teljesített jobban, de ez nem csorbítja sem Julia Quinn, sem pedig a könyvek érdemeit. 

Számos Bridgerton történetét ismerhetjük meg, de ezúttal Featheringtonék kerültek a kedvenceim közé. Sokkal színesebbek, szó szerint, hátterük is érdekesebb és maguk a család tagjai is olyan karakterek, akiknek útját szívesebben követtem figyelemmel. Sokszor nem felelnek meg a társadalami elvárásoknak, semmiképp sem a kétdimenziós sztereotípiák megtestesülései. Bár lehet kritizálni őket, de a látszat ellenére végsősoron egy szeretetteljes kötelék van közöttük. 

Elolvasom >>

Itó Projekt: < /Harmónia>

Itó Projekt utolsó regénye, egy látszólagos utópia, aminek talán van is némi esélye valóra válni tekintve, hogy merre sodródik világunk. Ez a mű egy halálos ágyon megírt látomás, ami egyszerre lehet kívánatos egy haldokló ember számára, ugyanakkor kíméletlenül bukásra van ítélve a túlféltés és túlszabályozás határán,  ahol az eszköz a jószándék, ami kikövezi a disztópia útját. 

Biztonságban a rendszeren belül 

Képzelj el egy világot, ahol minden betegséget még csírájában elfojtanak. Amint a test apró kis torzulását észlelik, máris érkezik rá a gyógymód. Képzeld el, hogy a bűnözéssel ugyanez a helyzet, Képzeld el, hogy ha szembe jön veled az utcán egy ember, egy pillanat alatt megtudod a nevét, a foglalkozását, egészségügyi adatait és a TP-értékét. Utóbbi a társadalomban betöltött szerepért járó pontérték: minél magasabb, annál megbízhatóbb vagy, hasznosabb tagja a társadalomnak. Ebben a világban, túl egy nukleáris katasztrófán, az orvostudomány lett az új isten, és az információs technológia az ő papjai, akik terjesztik az igét. Tökéletes utópia, egy szép új világ, az Aldous Huxley-féle steril társadalmi modell mintájára, és éppen úgy a megfigyelésre alapozva, mint Geroge Orwell klasszikusában. 

Az élet, mint Isten ajándéka, a vitalista társadalomban köztulajdonban lévő test lett. Az életünk Isten tulajdonából mindenki tulajdonává alakult. A „becsüld meg az életet” kifejezés éppen ezért jár ma olyan sok jelentéssel. 

A WatchMe felügyeli a testedet, vigyáz az egészségedre, az AR-on keresztül látsz rá a világra, a MediCare pedig mindenre szintetizál neked gyógyszert, amire szükséged lehet. Ez a tökéletes biztonság, hisz a WatchMe ellát minden fontos információval, amire szükséged lehet, a MediCare pedig gondoskodik rólad. Hacsak nem valamelyik szakadár társadalom tagja vagy, kötelező installálnod magadba ezeket a megfigyelést végző microchipeket, kontaktlencséket, headphone-t, hogy elérhető legyél és rácsatlakozz az információs társadalomra. Ha pedig bekerültél a rendszerbe, a rendszer tagja maradsz. Nincs választásod. 

Repedések az utópiában 

Kirie Tuan, a főhősünk meséli el a történetét. Gyerekkora és a jelen között váltakozva ismertet meg a tényekkel és mindennek az előzményével. Nagyon kiábrándult volt már kislányként is, engedelmesen követte azt az utat, amit a társadalom kijelölt számára, ám ez nyomasztóan hatott rá, bár érzéseit még megfogalmazni sem igazán tudta. Addig, amíg meg nem ismerte Michie Miachot, akinek mindenre volt válasza és érdekes dolgokat tudott a régi világról. Harmadik társuk Reikadó Cían, akin szintén észre lehet venni a kiábrándultságot, szorongást és a bizonytalanságot. Ez a kis csapat gyerekes lázadásaikkal kritizálja a társadalmat, komoly szociológiai kritikákat, téziseket fogalmaznak meg, ezek egy részét a kitalált ETML vagy Emoticon-in-Text Markup Language-kódok közé ágyazva, jelezve, hogy egy információs társadalom részeként élnek. 

Az ember már csak olyan, hogy folyton attól retteg, ha nem állít fel magának szigorú szabályokat és nem próbálja betartani őket, akkor egyszer csak mindent elveszít, amit eddig elért, és újra eluralkodik a káosz. 

A magánélet egy túlságosan is intim kifejezés, illetlenség firtatni. A japán kultúra szabálytisztelő társadalmának mintájára felépített utópia nem hisz az egyénben, de hisz az egység erejében. Része vagy egy erős közösségnek, de nem vagy egyéniség, nem tudsz kiteljesedni, bármit teszel, a közért teszed. Elvárt kvótákat teljesítesz, betáblázzák a szabadidődet, hogy még csak energiád se magadjon arra, hogy a magad útját járd. A három lány a maga módján megfejti, mi lehet a tökéletes lázadás a rendszer ellen, bár ideológiájuk nem lehet tökéletes, ám fertőző. 

A jó szándék nem mindig válik azzá, aminek szánják 

Ha valmi kötelező vagy elvárt, mindig lesz valaki aki ettől kényelmetlenül fogja érezni magát. Tökéletes rendszer ezért nem létezhet, mert vannak emberek, akik másként gondolkoznak, másként látják a világot. Ezek az emberek veszélyesek lehetnek a felépített új világra. A könyv látszólag megoldja ezt a problémát, de annak hatalmas ára van, amivel semmiképp sem lehet azonosulni. Ha félelemre helyezed az alapokat, a félelem fogja táplálni. Félelem az összeomlástól, kétségbeesett lépések, óvintézkedések, amik előbb-utóbb ellenállásba fognak ütközni. 

Nekem hiányzott a kompromisszum. Valahogy fel sem merült, hogy a két oldal közeledjen egymás felé, vagy valamilyen módon egymás mellett tudjanak létezni. Egyszerűen az agresszióra agresszióval válaszoltak, mert mindkét oldalt a félelem irányította. Egy természeténél fogva duális világot nem lehet csak az egyik oldalra billenteni. Felépítheted a vélhető legtökéletesebb társadalmat, de számolnod kell az összeomlás lehetőségével és el kell fogadnod, hogy az elbukhat. Minden olyan intézkedés, ami kötelező, súrolja az agresszió és a terrorizmus határát, ha kizárjuk a szabad akaratot és elvesszük a döntés lehetőségét az egyéntől. A WatchMe-t használó emberek ki vannak szolgáltatva a rendszernek, bármilyen külső beavatkozás, ami lelki vagy testi sérülés okoz, támadásnak minősül. 

Az egyén bukása a haldokló társadalom egyik tünete 

Ez a könyv társadalomkritika, ami rámutat, hogy a frusztráció, a korlátozás, az elfojtás is lehet egy betegség okozója. Egy haldokló ember analógiája a test végső pusztulására, a társadalom elkerülhetetlen bukására. Az egyén megsemmisülése és a tudattalan társadalom így a halál metaforája, amiben nincs többé félelem és fájdalom. Kicsit kapkodó a befejezés, néhol nem érthetők a motivációk, hirtelen hozott döntések, amik nincsenek alátámasztva. Nem teljes, nem egész, de elgondolkodtató olvasmány, amit ajánlok mindenkinek, aki szeret elgondolkodni a nagy és nehéz kérdéseken. 

Ha nem vagy képes tudatosítani, hogy önmagad vagy… az bizonyos szempontból egyenlő a halállal. 

***

KÖNYVADATLAP

***

Ito Projekt

</Harmónia>

Regény/Utópia

306 oldal

Ad Astra

Ebben a jövőben az egyén teste közös tulajdon. Légy egészséges! Légy boldog! Akkor is, ha nem akarod.

Utópia végre megvalósult, hála az orvosi nanotechnológiának és a társadalmi jólétet szabályozó törvényeknek. A rendszer azonban, amely az állampolgárok egészségét hivatott őrizni, ellenük fordul. Az egész emberiség egy titokzatos elme túszává válik.

Kirie Tuan, a diktatórikus jóindulat ellen egykor öngyilkossági kísérlettel lázadó lányt a múltja kísérti, miközben az Egészségügyi Világszervezet tagjaként versenyt fut az idővel, hogy megmentse világát.

Te mit adnál meg azért, hogy harmóniában élhess magaddal?

Elolvasom >>

Diana Wynne Jones: A ​vándorló palota

Howl és Sophie párosával sok-sok évvel ezelőtt találkoztam Mijazaki Hajao 2004-es animéjében. Mondanom sem kell, hatalmas kedvenc lett, amit azóta többször is megnéztem. Bár hallottam róla, hogy a film Diana Wynne Jones könyve alapján készült, de akkoriban még nem volt magyar kiadás. Végül felkerült képzeletbeli várólistámra a könyv és eljött az olvasás ideje is, és még az animénél is jobban megszerettem. 

Az igazi varázsló maga az író 

Ez a könyv tartalmazza gyerekkorunk meséinek összes klasszikusnak mondható elemét, emellett mégis újszerű, mai történet. Az írónő egyszerűen fogott egy nagy mozsarat, beleszórta az összetevőket és lám, igazi varázslat történt. Mindenki ismeri a hármas szám mágikus erejét, a három testvér történetét, a legkisebb fiú/lány szerencséjét, és azt is, hogy mindig a legidősebb kapja a legkevesebbet. Sophie Hatter a legidősebb testvér és tudja, hogy ezzel a sorsa meg is van pecsételve, ezért nem is vár túl sokat az élettől, hagyja, hogy történjenek a dolgok, és látszólag ezzel teszi a legjobbat önmagának. Persze ahhoz, hogy a története el tudjon kezdődni, előbb kell egy gonosz boszorkány, aki megátkozza és ezzel kimozdítja őt unalmas hétköznapjaiból. A dolgok működésbe lendülnek, éppen úgy, ahogy a valóságban is, és ez a párhuzam nagyon tetszik, azt sugallja az olvasónak, hogy a saját meséjét éli éppen. 

Ingary földjén, ahol a hétmérföldes csizmák és láthatatlanná tévő köpenyek valóban léteznek, igazi balszerencse három közül a legidősebbnek születni.

Fedezd fel a világot és a képességeidet 

A Hatter család kalapokat készít és árusít Market Chipping városában, ahol jól menő üzletük van. Sophie és két testvére drága iskolába járnak, okos lányok, akiknek van is kedvük tanulni. Édesapjuk halálával felborul az eddigi nyugodt életük és mindegyikük a saját útját járja tovább. 

Sophie, aki meg volt elégedve unalmas életével a kalapüzletben, most egy erő hatására kénytelen kimozdulni a biztonsági zónájából. Valójában ez nem más, mint a felnőtté válás nehéz és ijesztő folyamata, benne van a kényszerűség, az elfogadás és a nyitottság, ami szükséges ahhoz, hogy bejárjuk utunkat és megéljük személyes kalandjainkat, küzdelmeinket. Sophie megismeri erejét és lassan a kezébe veszi az irányítást is. Öreg lélek, az idősebb testvérek többet látott, tapasztalt bölcsességével, akinek hirtelen kell felnőnie, mikor édesapja meghal. A Puszták Boszorkányának átka, hogy szürke öregasszonnyá változtatja, szépen összecseng a helyzetével. Valódi koráról meggondolatlan, hirtelen tettei árulkodnak és friss, üdítő humorérzéke, ami még a gyermekkort idézi. Így hát elindul szerencsét próbálni, megtörténik vele a mesékből ismert hármas találkozása is, míg végül Howl vándorló palotájában találja magát, ahol megköti a maga alkuját. 

Merj önmagad lenni 

Howl folyton a káprázat mögé bújik, külsejét megváltoztatja, más-más néven mutatkozik be és szándékosan kelti önmaga rossz hírét, mintha attól tartana, hogy az, aki valójában, kevésbé szerethető, elfogadható. Amellett hogy végtelenül hiú a külsejére, nagyon szerethető karakter, mindent természetesnek vesz és úgy fogadja a dolgokat, ahogy jönnek, ritkán billen ki az egyensúlyából, de akkor nagyon. Az igazi mágia éppen az, hogy az elsöprő erejű elemeket egyensúlyban tartja és mikor rátör a hisztiroham, megszűnik varázslónak lenni, csupán egy akaratos, rettegő gyermeket találunk a jelmez alatt. Igazi felszabadulás, amikor végre ki mer lépni azok közül a korlátok közül, amiket önmagának állított. 

Bár az tény, hogy meglehetősen kockázatos lett volna pofon vágni egy varázslót, aki a hajszíne miatt sopánkodik. Tapasztalatai alapján mégis tudta, hogy a hisztik kiváltó oka csak ritkán a valódi ok.

Párhuzamos világok 

A vándorló palota egy különleges építmény, ami egyszerre van jelen és mozgásban. Ajtaja több "világra" is nyílik, amik valójában Ingary egy-egy városa. A negyedik világ Wales, ahova ablak is néz, a mi világunkba tekint, emlékeztető arra, hogy egy mesét olvasunk, de folyton figyelmeztet minket az írónő a valóságra is. Howl és Sophie gyakran kitekint ezen az ablakon, a valóság után vágyódva. A másik három világ, három város, amik a lehetséges variációkat rejtik. A hármas út, három lehetőség, de mindegyik út próbatételt rejt és megköveteli a vámot. Izgalmasnak találtam ezekben a városokban történt eseményeket, kedvemre való volt a hangulatuk és bohókás ábrázolásuk. 

Világépítés és mágia 

Szeretem ezt a világot, éppen annyira abszurd, amennyire egy jó mesének kell lennie. Végül is ki kíváncsi a normalitásra? Egy kíváncsi utazó figyelmét éppen a szokatlan dolgok keltik fel. Legyen az egy bajba jutott kutya, egy madárijesztő, vagy egy sétapálca, ha szokatlan helyen van, odafigyelsz rá. A mágia hagyományos eszközökkel van jelen, legtöbbször bájitalok, főzetek, ráolvasások, átkok, alakváltás és illúzió formájában. Az átok például egy nagyon érdekes elem, megtörése látszólag meghaladja a szereplők képességét és ezt is kell hinniük, különben hogy jutnának el a nagy felfedezésig? Gyönyörű üzenet az olvasó felé: képes vagy rá, meg tudod csinálni, bármi legyen is az. Ez a jó ebben a történetben, hogy bár mese, sok tanítást tartalmaz. Mert hát a meséket éppen ezért is mesélték az idősek a fiataloknak, hogy okuljanak belőle. 

Hogy mit jelképez a palota? Az én olvasatomban az elmét. Kusza, tele van lommal, koszos és olyan tűz táplálja, ami kielégíthetetlen, folyton mozgásban van, valójában menekül. Néha meg kell állni egy kicsit, átgondolni a dolgokat, rendet rakni a fejünkben és sokkal tisztábban látjuk a világot. Az ajtó mögötti világok, mint lehetőségek, vagy éppen a múlt jelképei. A felnőtté válás egyik próbája, hogy kiválasszuk, merre tartunk, melyik világba lépünk ki, hol próbálunk szerencsét. A palota és az elme is lehet menedék, Howl esetében mindkettő igaz, hisz folyton menekül, rejtőzködik, de valójában nyugalmat, békét akar. Szerintem a fenyegető háború megjelenítése is inkább a háborgó lélekre utal, a varázsló menekülése, pacifista érzései, a vágyakozás a nyugodt életre, ahol nem kell megfelelnie és védelmeznie magát. Tehát a Vándorló palota az útkeresés, egy spirituális utazás és a felnőtté válás története egy csodálatos mesébe burkolva. Találd meg te is a varázserődet, tapasztald meg a mágiát! 

***

KÖNYVADATLAP

***

Diana Wynne Jones

A ​vándorló palota

Regény/Fantasy/Ifjúsági

320 oldal

Ciceró

Ingary földjén, ahol a hétmérföldes csizmák és a láthatatlanná tévő köpenyek tényleg léteznek, Sophie Hatter felhívja magára a Puszták Boszorkányának figyelmét, aki átkot szór a lányra. Sophie-nak nem marad más választása, mint hogy az egyetlen helyre menjen, ahol segítséget kaphat Howl varázsló vándorló palotájába. Ám Howlról azt híresztelik, hogy megeszi a fiatal lányok szívét és kiszívja a lelküket. A regény alapján Hayao Miyazaki készített Oscar-díjas animációs filmet.

Elolvasom >>

Emilia Hart: Vészlény

Kate bántalmazott nő, erőszakos férje elől menekül a nagynénjétől, Violettől örökölt házba, hogy új életet kezdjen. A különös ház lassan felfedi családja titkait, felfedezi, hogy ő is egy a Vészlények közül, boszorkányok leszármazottja, akiknek különös kapcsolatuk van a természettel. Emilia Hart első könyve a nők erejéről, a köztük lévő kapocsról, titkokról és a múlt feltárásáról, három nő történetéről szól, három különböző narrációban. 

Mágikus realizmus 

A különböző idősíkok ellenére kissé komor hangulatú, gótikus légkörű világot kapunk. Rengeteg szimbólumot fedezhetünk fel az állat- és növényvilágból. A legerőteljesebb a különös tollmintázatú varjú, a Vészlények követője, és a méhek, szitakötők, mindenhol jelen lévő bogarak, madarak, csúszómászók. A mágia a Vészlények természetfeletti erejében mutatkozik meg, különleges kapcsolatukban a természettel, ezzel fejezve ki a boszorkányok erejét. Kicsivel több már túl sok is lett volna, de meg kell jegyezni, hogy Altha történetében kevésnek találtam a mágiát, amit annak tudtam be, hogy ezzel próbálta érzékelni az írónő a gyógyító ártatlanságát. 

A gyógyító boszorkány 

Altha az 1600-as években édesanyja praktikáját követi, aki maga is gyógyító volt. Törvényszerű, hogy tudománya miatt az ostoba emberek boszorkánynak kiáltják ki. Tömlöcben ülve gondolja végig rövid életének mozzanatait. Látjuk a határvonalat az ártatlanság és a szándékoltság között, a végzet kezét, a Vészlény-erőt, és az egyensúly helyrebillenését. 

A lány, aki férfiak árnyékában élt 

Az 1940-es években fiatal lányként Violet családja házában, Orton Hallban elzártan éli mindennapjait. Szigorú apja nem tekinti teljes értékűnek és legtöbbször lekezelően bánik vele, míg egy évvel fiatalabb öccsét iskoláztatja, ám folyton érezteti, mennyire elégedetlen gyermekeivel. Violet a szokásos utat járja, a szokásos kérdéseket teszi fel magában, miért nem tanulhat, miért sokadrangú nőként, miért nincs döntéshelyzetben. Miközben a válaszokat keresi, felfedi az édesanyja halála körüli titkokat. Meg kell küzdenie saját természetével, végzetes döntéseket kell hoznia, vállalnia a következményeit mindennek, hogy elnyerje szabadságát és megvalósítsa álmait. Ezért az ő szakaszaiban sokkal erősebbek a feminista megnyilvánulások, amihez a korszak jobban meg is felel. 

Violet nem először érezte úgy, hogy nincs helye a házban, akárha egy halat dobtak volna a felhők közé. Vágyott szeretett bükkfája erős ölelésére, az éjszakai szellő simogatására a bőrén.

Az elnyomott nő belső ereje 

Kate élete fölött szép lassan átvette az uralmat férje, Simon. Először öltözködési stílusát változtatta meg, majd a hajszínét és a frizuráját is. Ellenőrzése alatt tartotta, kivel találkozik, mit csinál, majd arra is rávette, hogy mondjon fel a munkahelyén, elvágva a négy fal között az életét barátaitól, embertársaitól. Egy bántalmazó kapcsolat példáját látjuk, a kiindulási pontot, ahonnan Kate megkezdi nehéz útját. Meg kell találnia saját belső erejét, hogy vissza tudjon térni önmagához és újra szabad lehessen. 

Bántalmazás és gyűlölet 

Olvasóként sosem lehet eléggé felkészülni az érzékeny témákra, amik miatt érdekes visszhangott kapott a könyv külföldi megjelenésekor. Családon belüli erőszak, nemi erőszak, verbális bántalmazás, magzatelhajtás, ez utóbbi megjelenítése okozott egyes olvasóknál nemtetszést. Sosem értettem egyet azzal, hogy vaknak kell lenni arra a világra, ahol bármi megtörténhet és meg is történik. Szeretem az őszinte ábrázolást és nem tehetjük semmissé a dolgokat. Ahogy a boszorkányüldözést sem. 

Azt hiszem, a mai kor bántalmazott női leginkább Kate-tel tudnak azonosulni, bár a másik két nő élete is tele volt kihívással, küzdelemmel. Felül kellett emelkedniük egy elnyomó rendszeren, egy olyan helyzeten, ahol legalul találták magukat egy hierarchiában. Valós és komoly problémáknak tartom, amikről beszélni kell, ami miatt ez a könyv is megszületett, mert még mindig szőnyeg alá söprik ezeket az eseteket, még a fejlett országokban is. Családon belül is gyakori az áldozat hibáztatás, emiatt nagyon sok az elnémult panaszos, segélykérő hang. 

Tipikus emberi reakciókat formált meg Emilia Hart a társadalom, vagy a szűk családi kör tagjaitól, ahol folyton érzékeltetve van a nők alacsonyabb rangja, értéktelensége. Ugyanúgy az általános gyűlöletkeltés a boszorkányok iránt. Ha valaki egy kicsit is különbözik, ha más, előbb-utóbb céltáblává válik. Az első hangot követi a többi, a lelkiismeret és a józan ész diadala az egyetlen remény, de általában a gyűlölet elnyomja az elfogadást. Boszorkánynak, másként érzékelőnek, gondolkodónak egyik évszázadban sincs könnyű dolga. A regény egyik konklúziója, hogy mindig lesznek kivülállók. 

A menedék 

A kis ház egészen a földhöz lapul, akár egy szorongó állat. A kőfalakat megkoptatta az idő és benőtte a borostyán. A homlokzaton díszes betűk hirdetik a házacska nevét: Weyward Cottage – Vészlény-lak. Különös elnevezés. Az ismerős nevet cikornyás betűk alkotják, amik mintha kicsavarodnának önmagukból. 

A Crows Becket falu melletti Vészlény-lak és a körülötte burjánzó kert az a hely, ahol békét, nyugalmat találnak a Vészlények. Altha szülőháza később menedéke lesz leszármazottainak, ahol szabadon élhetnek és függetlenek lehetnek, kikerülve a fölöttük zsarnokoskodó férfiak hatalmából. Ez az a hely, ahova mindig visszatérnek a Weyward-lányok, bárhol is születtek, a végzetük visszavezeti őket ide, ahol újra egészek lehetnek. 

Miután a csodálata félelembe fordult, alig mozdult ki a házból, üveg mögé zárta magát, akár a dédnagynénje a százlábút. És senkit sem engedett be. 

Összegzés 

Első néhány oldalon még zavart a háromféle narráció, de megfelelően szeparálta el a három karaktert és az idősíkokat az írónő. Találtam némi logikátlanságot, jellemzően Violet szakaszában, ami a testvérével való kapcsolatát illeti. Az elején még gyűlölte Grahamet, később ragaszkodik hozzá, az átmenet pedig nem sikerült túl meggyőzőre. Kate házassága szerintem nagyon tipikus volt, nem éreztem a mélységet a drámában, de azt sem tudom mondani, hogy ne lett volna helytálló. Altha világa viszont tényleg kevés volt, túl egyszerű, láthatatlan, kicsit ködbe veszett. 

Szerettem, ahogy ezek a nők kezükbe vették az életüket, felnőttek ahhoz, hogy saját maguk irányítsanak és leküzdve minden akadályt úgy élték az életüket, hogy a lehető legtöbbet hozták ki belőle. Tetszett a szoros kapcsolat a Vészlények és a természet között, bár az én ízlésemnek a bogarak és csúszómászók kicsit túl sok volt, cserébe nem volt telezsúfolva főzetekkel és szertartásokkal a történet, megmutatta, hogy az igazi boszorkány sokkal több, mint egy méregkeverő. 

Boszorkány. A szó kígyó módjára kúszik ki a szájból, sűrű és fekete, mint a kátrány. Anyám és én sosem gondoltunk magunkra boszorkányokként. Mert ezt a szót az emberek találták ki, és több hatalmat ad annak, aki kimondja, mint annak, akit leír. Egy szó, amely akasztófákat épít, és holttestet csinál az élő, lélegző nőkből. 

 

***

KÖNYVADATLAP

***

Emilia Hart

Vészlény

Regény/Fantasy

Alexandra

406 oldal

2019. ​Kate az éj leple alatt menekül el Londonból családja düledező vidéki házikójába. A borostyánnal beszőtt ház és a körülötte burjánzó kert mintha teljesen más világba tartozna, mint ahonnan idemenekült erőszakos partnere elől. A lány azonban arra is rájön, hogy a rég meghalt nagy-nagynénje, Violet által ráhagyott hely titkokat rejteget, amelyek egészen a 17. századi boszorkányperekig nyúlnak vissza.

1942. A társadalmi konvenciók és elnyomó apja által gúzsba kötött Violet a világ megismerésére vágyik, ám ehelyett családja düledező kúriájában kell töltenie napjait. A magányos lány megpróbálja megfejteni fiatalon elhunyt anyja titkait, aki halála előtt állítólag megtébolyodott, és nem hagyott rá mást, mint egy V betűt mintázó medált, a hálószobájának padlójába vésett Vészlény feliratot és megválaszolatlan kérdések seregét.

1619. Althára anyja hagyta rá a növények titkát, ami nemzedékek hosszú sora óta öröklődik a Vészlény családban. A falusiak gyakran fordulnak hozzá segítségért, ám a különleges nőket mindig gyanakvás övezi, és miután egy helyi földművest saját nyája tapos halálra, Althát gyilkosság és boszorkányság vádjával állítják az ítélőszék elé.

Emilia Hart három, évszázadok által elválasztott nőről szóló debütáló regénye varázslatos, felkavaró olvasmány a megtörhetetlen női akaraterőről és a természet gyógyító erejéről.

Elolvasom >>